Minden évben elkel néhány új karácsonyi dísz és itt van néhány ötlet apró, de kedves ajándéknak.
Közeledik a szeretet ünnepe...én meg ötletelek...
Itt csak masniztam
Kulcstartónak gondoltam azoknak, akik rajonganak a zenéért, de lehet akár egy szalaggal is csak felfüggeszteni.
Ennél ugyanaz a helyzet
Itt a szerelmesekre gondoltam...lehet akár monogrammal vagy a keresztnevek kezdőbetűivel is még díszíteni.
Megosztás a facebookonA meglepetés leleplezése
Elkészültem a meglepivel és át is adtam kedves tulajdonosának, Anyukámnak születésnapja alkalmából. Íme:
Én így elsőre meg voltam vele elégedve :) De minél többször nézem meg, annál több dolgot fedezek fel rajta, amit lehetett volna másképpen, jobban, szebben de szívből készült és úgy láttam, hogy anyumnak is tetszett, pláne, hogy vintage stílus, ami illik a szobájába. Majd talán megerősít ebben, ha publikussá teszem a blogomat és olvassa soraimat ;)
Megosztás a facebookonÉs csak próbálkoztam és próbálkoztam lelkesen....
Ez a kis sünis fakanál nagy büszkeségem :)
Tacsis fakanál a kislányom miatt mindenképpen kellett :)
Ráutaló magatartás... gondolom vannak olyan férfiak, akiknek kedvesük nem annyira szeret főzni...ha ez a konyha éke lesz, akkor hátha megjön a kedv :)
Unokahúgom esküvőjére készítettem sok szeretettel :)
Megosztás a facebookonLegelőször a spatulákkal próbálkoztam. Arra gondoltam, hogy kedves kis könyvjelzőket lehetne készíteni belőlük.
Ők lettek:
Van egy kis masni mániám, nem véletlenül a Famasni név, így egyből kombinálni is kezdtem :)
Nem ámítom magam...látszódik, hogy ezek az első vonások, próbálkozások, de én nagyon meg voltam velük elégedve.
Folytattam a különböző hegyek kipróbálását...
A képet elfordítva kéne nézni, de vmiért így teszi be a blog és nem tudom forgatni sajnos....de talán látható így is a középső spatulán, hogy azok kis madárkák. Annyira büszke vagyok rájuk vagyis magamra, hogy magamtól rájöttem, hogy hogyan is lehet gyorsan és viszonylag egyszerűen ezeket megcsinálni.
Megosztás a facebookonNem tudom megmagyarázni, hogy honnan jött az ötlet, de egyik reggel valahogy belémnyilallt, hogy ki szeretném próbálni a pirográf technikát. Még aznap elkezdtem bújni a weboldalkat, hogy hol lehetne ilyen kis készüléket beszerezni. Néztem magyar és külföldi oldalakat is....hát az árát illetően volt szórás....Végül úgy döntöttem, hogy egy kis egyszerű alap piro pákát veszek meg. Volt hozzá több hegy és néhány beégető pecsét is. Úgy voltam vele, hogy előbb kipróbálom magam és majd ha nagyon profin megy utána veszek profi gépet.
Következő lépés az volt, hogy fát kellett szereznem. Bevásároltam néhány fakanalat meg vettem kerítés lécet is, találtam itthon spatulákat és egy pici vágódeszkába is beruháztam. Alig vártam, hogy kipróbálhassam.
Nagyon-nagyon furcsa volt és kicsit sem egyszerű. Valahogy azt gondoltam, hogy ez milyen pofon egyszerű lesz, de nagyon sok dologra oda kell figyelni munka közben. A fa erezete mindig okoz egy kis meglepetést. Két ugyanolyannak kinéző fakanál tuti, hogy munka közben nem lesz ugyanolyan.
Megosztás a facebookon